Vannak emberek, akik bármit esznek, nem híznak el. Azok, akik szívesen ülnek az asztalhoz, és úgy gondolnak az evésre, mint valami jó dologra, jobban tudják élvezni az életet is. Ráadásul tudat alatt sokkal jobban figyelnek arra, mit tegyenek a tányérjukra. Azoknak, akiknek lelkiismeret-furdalása lesz, ha az evésre gondolnak, és csak az jut eszükbe, hogy elhíznak, megbetegednek, kevésbé törődnek azzal, mit is esznek. Kutatások bebizonyították, azok a szerencsések, akik nem híznak, ritkán panaszkodnak az ételre. Számukra nincs jó és rossz étel, azért esznek, mert éhesek, és nem azért, mert éppen ebédidő van. Megérzik, ha jóllaktak, és meghagyják, amire már nincs szükségük. Igényesek az ételekkel, az evéssel kapcsolatban. Szeretik a friss, ízletes dolgokat, és arra is ügyelnek, hogy szépen terített asztalnál étkezzenek. Ráadásul soha nem állnak mérlegre. Szervezetük tudja, mire van szükségük. Néha csokoládéra, néha csak egy salátára. Megfelelő önbizalommal és bizalommal a testük, lelkük iránt sikerülhet, hogy könnyedén vegyék az evéssel kapcsolatos akadályokat. |