Akkor locsoljunk, ha a virágföld felülete száraz. Inkább rendszeresen adjunk virágainknak kevesebb vizet, mint egyszerre sokat - így biztosak lehetünk benne, hogy a föld mindenhol egyenletesen nedves. Furcsa módon gyakrabban rohadnak el szobanövények túl bő öntözéstől, mintsem kiszáradnak. Ezért kevésbé veszélyes egy nappal később kézbe venni a locsolókannát, mint virágainkat agyonlocsolni. Ha hosszú ideig nem vagyunk otthon és a virágföld teljesen kiszárad, legjobb, ha az egész növényt megmerítjük egy vödör vízben, és csak akkor vesszük ki, ha már nem jön fel több légbuborék a vízből. Néhány szobanövénynek kiszáradás nélkül is jót tesz időnként egy-egy merülőfürdő.
Soha ne locsoljuk túl hideg vízzel növényeinket - különösen télen reagálnak érzékenyen a hirtelen hidegre. Már pár órával a locsolás előtt megtölthetjük a kannát, hogy a víz felvegye a szoba hőmérsékletét.

Mikor trágyázzunk? Tudnunk kell, hogy a növények a legtöbb tápanyagot növekedésük és virágzásuk idején igénylik, tehát tavasztól őszig. Kivételt képeznek persze a télen virágzóak, mint a karácsonyi kaktusz, a szobaciklámen, vagy az azálea. Persze ha kora tavasszal frissen át is ültettük növényeinket, várhatunk még a trágyázással, hiszen az új virágföld még minden szükséges tápanyagot megfelelő mennyiségben tartalmaz. Később általában egy-két hetente feljavíthatjuk a virágföldet növénytrágyával - az adagolásnál igazodjunk a gyártó használati utasításához. Nem használ a növényeknek, ha a szükségesnél gyakrabban, vagy bővebben trágyázzuk őket. Itt megjegyezhetjük, hogy az árnyékosabb helyen fejlődő virágoknak sokkal kevesebb trágyára van szükségük, vagy éppen semennyire.

A túl sok trágyázás a legtöbb növénynek többet árt, mint ha egy-egy időre kevesebb tápanyaghoz jutnak. Gyakran nem segít a gyengélkedő virágon a tápanyagadag-növelés. Okosabban tesszük, ha a kókadozót csak nagyon óvatosan trágyázzuk, míg meg nem erősödik, és csak akkor adunk neki kicsivel többet. Ha ugyanis a növény még túl gyenge a tápanyag felvételéhez, a virágföld savas lesz a trágyától, ez pedig károsíthatja a gyökereket.
A legfontosabb tápanyagok közül a nitrogén a klorofil fontos alkotóeleme, azaz a növények zöld színének építéséhez szükséges. A foszfor segíti a fiatal egyedek gyökerének fejlődését és a virágzást. A kálium erősíti a virágok ellenállóképességét.